Zöldülj a lelkemben

Sziasztok!
Talán el se tudjátok képzelni ebben a pillanatban, miről fog szólni ez a bejegyzés, és talán meglepődtök majd, ha elmondom - arról szólt, hogy ma a fákat meg a füvet locsoltam délután a kertben.
Nem néznétek ki belőlem? Pedig nagyon szeretek kertben dolgozni, a természetben, főleg, hogyha vízhez is van köze a dolognak, de például virágot vagy fát ültetni, locsolni, bármikor bármilyen környezetben jól esik. Mindig nagyon kötődtem a természethez, talán mert érzem az energiáját. Olyan jó érzés tud lenni, amikor elültettél valamit, látod a végeredményét és látod, ahogy növekszik - és tudod azt hogy a te segítséged nélkül ez nem létezne.
A természet nagyon hálás. Nem tudom, van-e akinek magyaráznom kell ezt. A természet mindig többszörösen hálálja meg a segítséged, a szépségével, a termésével, vagy máshogy. Nagy szarban is lennénk ha nem így lenne, mert akkor honnan lenne kenyér az asztalon?..

Minden esetre, nekem most ez a délután egy nagyon fontos része volt a személyiségfejlődésemnek. Eddig is észrevettem hogy mennyire hálásak a növények, mennyire megköszönik a törődést (példának okáért, tesztelve az elméletet hogy a növények gyorsabban nőnek ha törődést kapnak, a következőt tettem - a kerítéseink mellett szemben, két sorban tujákat ültettünk, kb. 3 éve, ha jól emlékszem. Nagyjából három hónapon keresztül minden nap megölelgettem az egyik sor tuját - mondjátok hogy hülye vagyok de nagyon jól esett - és ez gyorsabban is nőtt, mint a másik sor. A kedvenc tujáim :$) De a szobanövényeimhez is szoktam beszélni például és gyönyörű szépen nőnek és zöldülnek.

Egyre jobban ráébredek hogy a növényeknek nagyon nagy szükségük van a törődésre, közel annyira, mint az embereknek. De rájöttem még egy dologra - szintén kísérleteztem vele egy darabig - ha meglocsolsz egy növényt, az se mindegy hogy hogy csinálod. Amikor negatív dolgokra gondoltam vagy azokról beszéltem viráglocsolás közben, akkor nem ért túl sokat, életben maradt de nem zöldült ki a növénykém. Amikor viszont pozitív dolgokkal játszottam el ugyanezt, akkor jelentős pozitív változást vettem észre rajta, kizöldült, megerősödött, sőt, volt amelyik virágzott is.

 

Ezért aztán csak ajánlani tudom hogy legyetek sokat a természetben, még amíg jó idő van és megtehetitek. Meg fogja hálálni a törődést, és ahogy újjá éled, az a lelkedre is fog hatni.  Ma délután, ahogy locsoltam a füvet és az a szemem láttára zöldült ki szinte pillanatok alatt... bennem is újjá éledt valami. Életet adtam, valamilyen szinten, és ez csodálatos érzés. Ajánlom nektek is próbáljátok ki! Emellett pedig, a leggyönyörűbb színek, formák és felületek a természetben vannak. Gyönyörű erezetű levelek, csodaszép barna és zöld árnyalatok...

Remélem rátok is ekkora hatással lesz mint rám. :)